Az utóbbi évek egyik legnagyobb különlegességének ígérkezett a Lengyelországból érkezett Get Even, de a gyakorlatban sajnos minden előzetes félelmünk beigazolódott, hiszen a játék korántsem lett olyan különleges, mint amilyennek vártuk.

A lengyel The Farm 51 stúdiójáról rengeteg dolgot el lehetne mondani, de azt aligha, hogy szeretik a sablonosságot, hiszen a csapat szinte minden őrültségbe belekóstolt már rövid pályafutása során. Nekik köszönhetünk ugyanis olyan különlegességeket, mint az első világháború borzalmait okkultista megközelítéssel tálaló NecroVisioN, vagy az Uncharted-sorozat élményét FPS nézetben tálaló Deadfall Adventures, amelyek bár valóban igazi különlegességek voltak, ellenben egyikükre sem lehetett volna azt mondani, hogy minőségi darabok. Sőt, utóbbi például az egyedi ötlet ellenére is inkább kritikán aluli megvalósítást kapott. A The Farm 51-től érkező játékokat tehát mindenki fenntartásokkal kezeli, és éppen ezért voltunk már a bejelentés óta hitetlenek a Get Even kapcsán is, hiszen bár a lengyelek izgalmas dolgokat ígértek nekünk, de miután hónapokra eltűntek a projekttel együtt, a nagy visszatéréskor már egy egészen más, egy lecsupaszított játék fogadott minket. A mai napig nincs magyarázat arra, hogy miért dolgozták át a készítők az eredeti terveket – nyilván képtelenek voltak megvalósítani őket –, de azért az utóbbi hetekben érkezett előzetesek alapján még ennek ellenére is kellemes összképet tudtak lefesteni előttünk, aminek hatására sokan egyenesen várni kezdték a végeredményt. Hogy megérte-e az előzetes izgalmakat? Máris kiderítjük!
Bár a The Farm 51 soha nem próbálkozott igazán különleges történetek kidolgozásával – egyedül talán a NecroVisioN kivétel ez alól –, de a Get Evennel bebizonyították, hogy ez nagy hiba volt, hiszen a játék egészen kellemes cselekménnyel lett felvértezve, amelyet keresztül-kasul átszőttek rejtélyekkel és kérdésekkel. Bár a legtöbb ilyen amnézia-központú alkotástól a sokan talán már frászt kapnak, de a lengyelek képesek voltak egy valóban különleges koncepciót megalkotni, amelyben a sötét, sajátosan kelet- és közép-európai érzés, valamint egy nagy adag horror is elfért, aminek hála a hangulat tekintetében egészen kellemes összképet ismerhetünk meg. 

Már amennyiben kellemesnek nevezhetjük a megmagyarázhatatlan események sorozatát, a melankolikus hangulatot, a gyakran feszült tempót és az egyéb kliséket, amelyek igazi horrorrá tesznek egy játékot, ami a Get Even esetében talán inkább egyfajta drámai pszicho-thrillerként jellemezhető. A történet Cole Blackről szól, aki egy elhagyatott elmegyógyintézet falai között ébred fel, méghozzá olyan emlékek társaságában, amelyek mintha nem is a sajátjai lennének. A halvány foszlányok között a legkülönlegesebb azonban alighanem egy lány, akit hősünk egy bombával felszerelkezve talál meg egy földalatti bunkerben, és hiába próbálja, nem tudja megmenteni őt. A lány ezek után mintha beköltözne a fejünkbe, és folyamatosan halljuk a gondolatait, miközben megindítjuk a nyomozást, amelynek során sötét és rémisztő pályák egész sorát kell bejárnunk, majd ráébredünk arra, hogy a háttérben valamiféle titkos kísérleteket folytató nagyvállalat áll, akiknek sikerült egy újabb szintre emelniük a virtuális valóság élményét. Bár a történetvezetés egy kicsit talán vontatott lett, ellenben maradt benne muníció egészen az utolsó percekig, éppen ezért meglepő, hogy ez a jelentéktelennek számító lengyel csapat ilyen jó dolgot tudott összehozni ebből az alapanyagból. 

A sztorihoz hozzátartozik, hogy részben nekünk is van beleszólásunk az alakulásába, hiszen sokszor tehetünk olyan dolgot – például kiszabadítunk egy fogvatartottat –, aminek a későbbiekben valamilyen pozitív vagy negatív hozadéka lehet, de az adott pillanatban szinte soha nem tudhatjuk majd, hogy helyesen cselekedtünk-e. Maga a Get Even egyébiránt egy belsőnézetes akció-kalandnak nevezhető, amely inkább a felfedezésre és a fejtörőkre, mint a tényleges tűzharcokra épít, bár mindenből található benne jócskán. A játék alapját nyilván az adja majd, hogy a helyszínek felfedezésével magyarázatot találjunk a történtekre, de amíg addig eljutunk, rengeteg megpróbáltatáson kell keresztülverekedni magunkat. A Get Evenben az egyik legfontosabb felszerelésünk a telefonunk lesz! Bár hívásokat nem tudunk indítani róla – pedig elég logikus lenne –, ellenben egy rejtélyes Red nevű alak folyamatosan igyekszik kommunikálni velünk, noha ezekkel rendszerint inkább összezavar majd minket a segítség helyett. Szerencsére azonban a készüléknek más funkciói is lesznek. A leggyakrabban alighanem a térképet használjuk majd, amely mutatja, hogy hol vagyunk, hová tartunk, és számíthatunk-e ellenfelekre, de bizonyos esetekben érdemes lesz használni a hőkamerát, ami kiemeli a pálya fontosabb elemeit, vagy az UV-lámpát, ami bizonyos nyomok követését könnyíti meg. 

Utóbbiak rendkívül fontosak az egyes fejtörők megoldásának függvényében, hiszen bár a keményvonalas kalandokból ismert akadályok nem várnak ránk, de azért néha meg kell dolgoztatnunk emlékezőképességünket vagy türelmünket ahhoz, hogy átlendüljünk egy bizonyos problémán. A telefonnal mindemellett fotózhatunk és elemezhetünk is bizonyos tárgyakat – egy külön jelzőberendezés mutatja majd, ha van valami érdekesség a közelben –, és bár ezekről az esetek 90 százalékában teljesen felesleges információkat kapunk, azonban néha valóban érdemes vetni rájuk egy pillantást, hiszen a sztori szempontjából is lényeges háttér-információkat szerezhetünk.

Telefonunk mellett Cole természetesen fegyvereket is használhat majd. Már rögtön az elején a kezünkbe ad a Get Even egy hangtompítós pisztolyt, de később egy olyan átalakított gépfegyver is vár ránk, amit kiegészíthetünk a telefonunkkal, és így egy igazi csúcsragadozóvá válhatunk. Ezzel a fegyverrel ugyanis úgy lőhetünk például, hogy ki sem kell néznünk a fedezék mögül, és bár az elképzelés jó, a megvalósítás sajnos inkább siralmas lesz, aminek hála rögtön felmegy a vérnyomásunk, amint ellenfeleket látunk a pályán. 

Több fegyvert a készítők nem tettek a játékba, ám ez nem hátrány, sokkal inkább előny, hiszen a harcrendszer annyira fejletlen lett – ami egy Painkiller-játék után teljességgel érthetetlen –, hogy örülünk, amikor nem kell fegyvert ragadnunk, noha a rémisztő hangulat miatt néha azért mégis elég komoly biztonságérzetet ad. Merthogy a hangulat csillagos ötösre sikeredett, és ez önmagában egy komoly fegyvertény az alkotás szempontjából, hiszen ha valakit megérint ez a sötét világ, akkor képes lesz minden apró-cseprő hiányosságát elnézni a végeredménynek, melyen azért érezni, hogy nem egy több millió dollárból készült produkció keretében született meg.